Városnéző túra Hajdúszoboszlón (12 megállóval)

Borbás László virtuális idegenvezetése – a KFIV-66-2/2020 pályázat keretében

Bevezetés

A túra időtartama kb. 5 óra. Hossza 5-6 km, ezért általában valamilyen járművel tesszük meg. A leginkább bevált jármű a lovaskocsi. Ezt szinte minden résztvevő szereti és élvezi. Lehetséges járművek még a városi kisvasút (dottó) vagy egy kisbusz. Ezt a túrát legtöbbször külföldi turistáknak szervezzük, főleg német vendégeknek. Útközben beiktattunk egy látványelemet, ez pedig egy rövid lovas bemutató.

Kiinduló pont a Hunguest Hotel Béke, ahonnan a legtöbben szoktak jelentkezni. Ez a hotel a legnépszerűbb a külföldi vendégek körében. A most leírásra kerülő útvonal azonban teljesen új elemeket is tartalmaz. Az új elemeket jelölni fogom. Ez egy olyan terv, amelyet a vírushelyzet miatt esetleg csak jövőre tudunk kipróbálni. Minden lentebb található információ elhangzik a vezetés alatt.

1. állomás: Hunguest Hotel Béke, Mátyás király sétány

Hajdúszoboszló Magyarország leismertebb fürdőhelyei közé tartozik. A város lakóinak száma kb. 24 ezer. 1925-ben talált itt termálvizet Pávai Vajna Ferenc, az ismert magyar geológus. Róla ásványvizet neveztek el, amelyet a helyi fürdőben palackoznak.A szállodától kb. 100 m-re található a város első termálkútja. 1927-ben létesült az első fürdő két, még nem betonozott medencével a mai hotelsétány (Mátyás király sétány) közelében. Mind a két világháború között, mind a szocialista időben bővítették a fürdőt és annak kínálatát. A legtöbbet azonban talán 1990-től fejlődött a fürdő.  A fürdő egyes részeiről, látványosságairól a túra során többször is lesz szó. A túra első szakaszán láthatjuk az egykori szakszervezeti üdülőket, ma wellness hoteleket. Ezen szállodák szinte mindegyike rendelkezik saját gyógyászati részleggel és így termálvízzel is, ami oly vonzóvá teszi őket főleg az idősebb korosztály számára. Számukra fontos, hogy minden szolgáltatást „egy fedél alatt” kapnak meg. A vendégek elégedettségét mutatja, hogy számtalan törzsvendég tér vissza évről évre. A sétány nyáron az esti órákban zárva van az autós közlekedés számára, oly sokan tartózkodnak az utcán.

2. állomás: üdülőövezet

A szállodasort elhagyva érjük el a város talán legszebb zöldövezetét. Mindenfelé szépen felújított családi házak, üdülőkké bővített egykori lakóházak és két utcával arrébb hétvégi házas utcák sora látható. Ez a városrész főleg nyáron hangos az idegen szavaktól. Hajdúszoboszló vendégösszetétele a rendszerváltás után változáson ment keresztül. Egyre több külföldi érkezett, főleg a környező országokból és Lengyelországból. Az ide látogató vendégek kb. 60 %-a magyar és 40 %-a külföldi. Hagyományosan a legtöbben Lengyelországból érkeznek. Az utóbbi években megnőtt a Romániából érkező vendégek száma, míg a német turistáké csökkent. Pedig a német vendégek töltötték mindig el a legtöbb vendégéjszakát és költötték a legtöbb pénzt.

A turisták életkora is megváltozott. Nyáron főleg fiatalokat és gyermekes családokat lehet látni ezeken az utcákon. Az itt élők 80 %-a egész évben kiadja a házát. A rendszerváltásig itt csak családi házakat lehetett látni. Az utóbbi évtizedekben egyre többet alakítottak át üdülőkké, panziókká. Nagyon szép, állandóan fejlődő része ez a városnak.

3. állomás: a fürdő keleti része

A túra ezen szakaszán láthatjuk Magyarország és talán Európa legnagyobb fürdőjének (kb. 30 ha)  egy részét. Először a 2 éve felújított szabadtéri medencéket, majd az Aqua-Palace élményfürdő 2010-ben megnyitott, 15 ezer m²-es óriási épülettömbjét: a fitness- és szörfépületet és magát a kétemeletes főépületet, amelyegész évben nyitva van és minden generáció számára valódi élményeket kínál számos, különböző tematikájú medencéivel, „gyermekvilágával”, wellness-részlegével és uszodájával.

Nem titkoltan azért is épült az élményfürdő, hogy télen több vendég jöjjön Hajdúszoboszlóra. A célt részben sikerült elérni, mert a téli hétvégeken az épület mindig tele van. Főleg Magyarországról érkeznek vendégek, de egyre többször lehet román szót is hallani a téli hónapokban.

Tovább kocsikázva a gyógyfürdő 2002-ben szépen felújított termálfürdőjét és gyógyászati részlegét lehet látni, amelyben több, mint 40 féle kezelést lehet igénybe venni. Ez a „Reumások Mekkája”, az idős korosztály kedvenc helye és reménye bajaik enyhítésére és gyógyítására. A gyógyászat egész évben nyitva áll. Itt hét, csak termálvízzel töltött medence áll a vendégek rendelkezésére. Meg kell említeni a fürdő rendkívül kedvező árait, amelyek ár-kínálat arányban a legjobbak Magyarországon.

4. állomás: Harangház

A gyorsan Hajdúszoboszló egyik szimbólumává vált építészeti alkotás a fürdő előtt, igen feltűnő helyen áll. Rácz Zoltán alkotása, amely helyet biztosít Oborzil Edit és férje Jeney Tibor iparművészek főleg alumíniumból öntött harangjainak. Az egész épület, a park, a fából készült szimbolikus szobrokkal és oszlopokkal, a harangok díszítése, mind a magyar történelem fontos eseményeit idézik meg a honfoglalás korától egészen a rendszerváltásig. Ezek többek között a török hódítás kora, a reformáció elterjedése, a dualizmus kora, szabadságharcaink, Trianon, 1956 stb.

Oborzil Edit városunk szülötte, aki alumíniumból öntött harangjait ún. réseléses technikával készítette, ami lehetővé tette azok szép hangzását. Erre férjével világszabadalmat kaptak. Halála előtt a városra hagyta kb. 50 harangból álló gyűjteményét azzal a feltétellel, hogy a város méltó épületet húz fel a harangok őrzésére. Oborzil Edit országos hírnévre tett szert. Díszítőelemei, munkái megtalálhatók számos, főleg Finta József által tervezett épületeken. A Harangház kedvelt célpontja a magukról szelfiket készíteni vágyó turistáknak és helybelieknek.

Ezen az állomáson sem szállnak le a vendégek, hiszen minden nap elmennek mellette, megállhatnak rövidebb-hosszabb időre, megszemlélhetik az építmény részleteit, hallgathatják harangjátékát. Igény szerint természetesen, főleg magyar csoport esetén érdemes megállni egy rövid „történelemórára”.

5. állomás: a régi Hajdúszoboszló

A város második főutcáján, a Hőforrás utcán haladva, ami egyben a talán a legszélesebb utca a városban, jutunk el Szoboszló délkeleti részére, ahová az ide látogató vendégek ritkán jutnak el. Túl messze van a fürdőtől, az üdülőövezetektől. Az itt lakók képviselik a régi, mezőgazdaságból élő lakosságot. Itt a házak régebbi építésűek, a lakók idősebbek – úgy szoktam mondani, itt laknak a nagymamák, nagypapák. Itt szabad még házi állatokat tartani, a kertekben nem fű terem, hanem zöldségek, gyümölcsök. A városnéző túrán résztvevők általában a nyugdíjas korosztályhoz tartoznak, akik élvezettel nézik ezt a falusias részt. Hajdúszoboszló egyike a több száz alföldi agrártelepülésnek és valószínűleg az is maradt volna, ha 1925-ben nem találnak itt is gyógyvizet. Meg kell jegyezni, hogy a város lakóinak jelentős része természetesen még mindig a mezőgazdaságból él és ez a gazdasági szektor a további évtizedekben is fontos szerepet fog játszani.

6. állomás: lovasbemutató

Hamarosan egy mezőre érkezünk, nem messze a város szélétől. Itt a vendégek leszállhatnak a kocsiról. Kb.15-20 perces szünet következik, amelyben egy hortobágyi lovas viseletbe öltözött fiatalember, aki maga is lovász, egy rövid csikós bemutatót tart. Ez elemeiben megegyezik a nagy pusztákon (Hortobágy, Bugac) tartott bemutatókkal, sőt olykor felül is múlja azokat. Nem az a cél, hogy azokkal látványban felvegye a versenyt. Aki nagyobb bemutatókra kíváncsi, elutazhat az irodák szervezésében a közeli Hortobágyra. Viszont a viselet szépsége, a produkció magaszszintű jellege tényleg figyelemre méltó. itt nyílik lehetőség a csikós viselet bemutatására is.

A hortobágyi csikósok öltözéke mindig a sötétkék színű ing és gatya. Ez a szín a 19. század második felétől jellemző, korábban a fehér dominált. A kékfestés egyszerűen túl drága volt a juhászok, parasztok számára, de a csikósok, akik magukat mindig is a puszta „elitjéhez” sorolták, szívesen viselték a csípőig érő, kék üveggombokkal egészen a nyakig gombolt inget és a féllábszárig érő, kékvászon korcos gatyát. Lábbeliként mindig csizmát hordtak. Fejfedőjük a nagykarimájú pásztorkalap volt, amire díszes madártollat tűztek. Az árvalányhaj túl „snasszos” volt.

Jellemző a pusztai hierarchiára a következő pásztornóta részlete is:

„Csikós legény vagyok,
Hortobágy eleje,
Gulyás, ha nyalka is, utánam van helye.
Kampós juhászokkal ritkán parolázok,
Sáros kondásokkal még csak szót se váltok.”

7. állomás: gyógyforrás

A rövid szünet és bemutató után a kocsi elhalad Hajdúszoboszló egyetlen közkútja mellet, amelyből évtizedek óta termálvíz tör elő. Itt kérésre lehetőség van leszállni is, de inkább az idegenvezető tölt tele egy üveget 60-65 °C-osgyógyvízzel és kis poharakban kínálja azt a vendégeknek. A víz ugyanis alkalmas ivásra, gyomorproblémák enyhítésére, gyógyítására, mert annak hidrogénkarbonát tartalma igen magas: 1790mg/l. A 60-70-es években a Városi Gyógyfürdő a fürdő- és inhalációs kúrák mellett még ivókúrákat is kínált. A helybeliek, akik minden nap felkeresik kannáikkal, hordóikkal a forrást, nemcsak fürödnek ebben a vízben, hanem sokan kúraszerűen fogyasztják is, bár ha illata nem is, íze kissé elrémisztő.

A következő állomásig kb. 10 percig tart az út, ekkor nyílik lehetőség a gyógyvíz felfedezéséről, összetételéről, hatásairól beszélni.

A gyógyvízkutatás történetéről:

A drámai trianoni szerződéssel hazánk 2/3-a a szomszédos országok birtokába került, köztük olyan területek is, amelyek igen gazdagokvoltak ásványkincsekben. A 20-as években gőzerővel indult meg tehát a kutatás új olaj- és földgázmezők vagy pl. újabb szénlelőhelyek után. Hajdúszoboszló mellett is végeztek mélyfúrásokat, melynek „mellékes” eredményeként 1100 m mélységből 75 °C fokos víz tört elő. Mivel a kutat nem zárták el, a víz folyamatosan megtöltötte a környező kubikos és egyéb gödröket, a helybeliek nagy örömére. Először a gyerekek, majd az idősek jöttek ide fürödni és hamarosan híre ment a víz gyógyító hatásának. A város is észbe kapott és1927-ben megépült az első, ún. fövenyfürdő 2 medencével.Így indult egy máig tartó sikertörténet, amely a város nevét hamarosan országos, később európai hírűvé tette. Furcsa módon így járult hozzá a trianoni dráma a város felvirágzásához.

A víz összetételéről:

„Analízisek alapján megállapítást nyert, hogy a termálvíz  jódos, brómos, konyhasós, hidrogénkarbonátos. A vizsgálatok kimutatták, hogy a víz tartalmaz bitument és ehhez kötődő ösztrogént, továbbá különböző nyomelemeket: titán, vanádium, réz, cink, ezüst, stroncium, bárium és ólom formájában.”

A gyógyvíz hatásáról:

  • „A gyógyfürdőben alkalmazott fürdőkúra gyógyító hatást fejt ki a következő betegségek esetén:
    Idült ízületi gyulladások (polyarthritischr.sec.)
  • Degeneratív ízületi elváltozások (arthrosis)
  • A gerinc különféle idült gyulladásos degeneratív megbetegedései(spondylosis M.Bechterew, chondrosis)
  • Idült idegfájdalmak, ideggyulladások (neuralgia, neuritis).
  • Heine-Medin kór utáni, valamint agyvérzés, agyműtét, vagy más okból kialakult bénulások utókezelése.
  • Idült izomfájdalmak (myalgia).
  • Sérülések, sportsérülések utókezelése.
  • Elhúzódó, nehezen gyógyuló csonttöréseknél a callusképződés elősegítése.
  • Érszűkületek egyes formái
  • Idült nőgyógyászati megbetegedések (adnexitischr.).
  • Meddőség.
  • Idült bőrbetegségek (ekcéma, psoriasis, pruritus).”

Idézetek: https://www.hungarospa.hu/Gyogyfurdo/Gyogyviz

8. állomás: Géptár (új állomás ebben a túrában)

Útban a városközpont felé érdemes megtekinteni a Géptárat, hivatalos nevén a Műszaki-Közlekedési és Mezőgazdasági Eszközök Kiállítását. Ámulatba ejtő múzeumról van szó, amelyet most kezd felfedezni Hajdúszoboszló közössége. A kb. 100 m-es út, amely az utcáról a múzeumi telephelyre vezet, nem éppen szívderítő: számos régi, főleg rozsdás Trabant és Wartburg mellett vezeti a látogatót. Viszont ami a három épületből és szabadtéri részekből álló múzeumban fogad, az elvarázsol és magával ragad. Ez a gyűjtemény nemcsak a technika szerelmeseit ejti ámulatba, de az eddig semlegeseket is. Az első élmény a járművek, mezőgazdasági gépek, háztartási eszközök óriási mennyisége. Egyszerűen fantasztikus a látvány.

Közelebbről megszemlélve és tulajdonos, Mogyorós József történeteit hallgatva egy szenvedélyes és érdekes gyűjtőmunka és élet rajzolódik ki. Különösen érdekes ez a múzeum a régi szocialista országokból érkező és a szocialista rendszert aktívan megélt turisták számára. Ők órákon át tudnak a kincsek közt bolyongani és mosolygó arccal egy-egy tárgy felett elidőzve nosztalgiázni. De nemcsak Trabantokat, Skodákat, Wartburgokat lehet itt látni, hanem Chevroleteket, BMW-ket, Jaguárokat stb.

Vannak igazi kuriózumok is: pl. A Bors sorozatban használt régi Ford vagy Ferjáncz Attila egy versenyautója, egy Wartburg.

De ekkora mennyiségben (többszáz) motorkerékpárt, biciklit és egyéb közlekedési eszközt szépen rendszerezve, leírással ellátva ritkán lehet látni. Egymás mellet sorakoznak a régi BMW-k, Harley-Davidsonok, Csepelek még a Weiss Manfréd féle gyárból, és természetesen Pannóniák, Jawák, Izsek, Mz-k, Simsonok stb. Lenyűgöző!

Számos tárgyhoz fűződik a tulajdonosnak személyes élménye is. Jó hallgatni a történeteket arról, hol, hogyan tudott megszerezni egy-egy darabot. Elmondása szerint a gépek 90%-a alkalmas arra, hogy utazzanak vele. Kölcsönözni is lehet járműveket különböző ünnepi alkalmakra, de városi felvonulásokon is feltűnnek ezek a járművek.

A mostanában oly népszerű retró divathullám igazi kincsesbányája ez a múzeum. Gyermekkorunk (60-70-es évek) rádióit, televízióit, varrógépeit, egyéb használati tárgyait a 3. épületben lehet felfedezni.

9. állomás: Bocskai István Múzeum (új állomás a túrában)

Pár perces kocsikázás után érjük el a város legrégibb múzeumát, amely 1980-ban költözött a mai helyére. Első igazgatója régi kollégám, Dr. Juhász Imre volt, a helyi gimnázium történelem tanára, aki a legelső tárgyakat sokszor a diákokkal gyűjtötte, gyűjtette. A legendák szerint ötöst lehetett kapni a múzeumnak ajándékozott régi tárgyakért. A mai múzeumnak több épülete is van (összesen négy), amelyben állandó és időszakos kiállítások (összesen nyolc) kaptak otthont. A Géptárhoz hasonlóan itt sincs idő az összes kiállítást végigjárni, szelektálni kell. Mégpedig attól függően, hogy a csoport külföldről jött, vagy pedig Magyarországról. A lényeg, hogy felkeltsük a vendég érdeklődését, aki esetleg visszatér, hogy egy bővebb vagy a teljes anyagot megnézze. Az állandó kiállítások közé tartozik a város történetéről szóló rész, a környék népi kultúrájával foglakozó kiállítás és a retró ’70-’89 gyűjtemény. Ezek egy része érdekes lehet a külföldi vendégek számára.

A Nemzetközi Modern Képtár is érdeklődésre tarthat számot, igazi kuriózum, ha valaki szereti a modern festészetet és szobrászatot. A meglepően gazdag anyag 2015-ben került a város tulajdonába. Az anyag nagy részét Joseph Kádár (1936-2019) festőművész gyűjtötte össze, aki élete jelentős részét Párizsban töltötte, majd idősebb korára hazaköltözött Hajdúszoboszlóra. A kiállításon megtekinthetők párizsi művészbarátai (Victor Vasarely, George Braque, IngoGlass, Le Corbusier, Chagall és Picasso) alkotásai, valamint a hazai absztrakt művészet képviselőinek (Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér, Joláthy Attila, Gáyor Tibor, Keserü Ilonának, Bak Imre, Nádler István, Fajó János és Aknay János) művei. Meglepően gazdag vidéki tárlat, ritka egy ilyen kisvárosban.

A jelenlegi időszakos kiállítások között szerepel a fürdő és fürdéskultúra fejlődősével foglalkozó rész, ahol a vendégek képek, tárgyak segítségével megtekinthetik mindazt, amiről a túra során már oly sokat hallottak. Ennek a kiállításnak egy része a Termálfürdőben is megtalálható képekkel, tárgyakkal gazdagon ellátva. A magyar vendégek inkább ezt a fürdőrészt látogatják, ahol a fő folyosón megtekinthetik a szoboszlói víz és fürdő érdekes történetét.

10. állomás: Szent László-templom (új állomás a túrában)

Kb. 100 m-re található a múzeumtól, gyalog sétálunk oda.  A római katolikus templom hosszas huzavona után 1788-ban épült, nagy nehézségek árán. A város ugyanis kálvinista vezetés alatt állt a reformáció kezdete óta és katolikusoknak sokáig tilos volt a régi hajdúvárosokban letelepedni. Hajdúszoboszlón épült az első római katolikus templom a hajdúvárosok közül, kifejezetten Mária Terézia és Eszterházy Károly egri érsek parancsára. A templomot Szent Lászlónak szentelték.

Barokk stílusban épült, tervezője Litsman József debreceni építőmester volt. A templom freskóit Takács István mezőkövesdi festőművész festette 1957-ben. Az ő freskói számtalan templomban fellelhetők a régi Egri Érsekség területén.

„1978-ban betért templomunkba Karol Wojtyla, akkori krakkói bíboros-érsek, amikor a kabai cukorgyár építésén dolgozó lengyel vendégmunkásokat látogatta meg. 1978 október 16-án választották Szent Péter utódává, a II. János Pál nevet vette fel. E templomban való betérésének valódiságát egy a plébánia irodájában kifüggesztett, Augustinus Casaroli bíboros államtitkár kézjegyével ellátott okmány is elismeri a Vatikán Államtitkárságáról.”

https://szoboszloplebania.hu/historiadomus

A templomi freskók érdekessége még, hogy profán jeleneteket is ábrázolnak, mégpedig a gyógyvíz feltöréséről. Egy víziót is láthatunk a későbbi fürdőről.

11. állomás: Református templom (új állomás a túrában)

A római katolikus templomtól párszáz méterre található a város legrégibb épülete, a Református templom a mellette álló erődfallal. A templomot valószínűleg a XV. században gótikus stílusban kezdték építeni még a reformáció előtt. Az erődfal építését a XVI. századra teszik. A török-tatár hordák 1590-ben mindkettőt lerombolták a környező házakkal együtt. Csak jóval később, 1711-1717 között állították helyre, immár a reformáció igényei szerint. Az egyhajós, idővel túl kicsinek bizonyult templomot 1813-ban bővítették ki két oldalhajóval klasszicista stílusban. A mai tornyot 1829-ben építették fel. A templombelső két éke az ún. Mózes-szék és az orgona. A templomban rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. A templom a 2. világháborúban megsérült, javításra szorult. A tornyot 2020-ban renoválták utoljára.

Továbbhaladva a város főterén, a Hősök terén kocsikázunk át. Hősök alatt értünk minden helybelit, de tágabb értelemben minden magyart, akik valamelyik világháborúban, szabadságharcban illetve forradalomban életüket adták a hazáért. Ezen hősök emlékművei állnak szerte a téren.

Elhaladunk a művelődési központ, majd a városi piac mellett is, amely sokszor az ide látogató turisták célpontja is.A német vendégek kifejezetten gyakran keresik fel a városi piacot. A Kovács Máté Művelődési Központ és Könyvtár szervezi a legtöbb programot a városban. Hihetetlen gazdag a kínálat és nyáron szinte kivétel nélkül minden program ingyenes.

Itt kell megemlíteni a művelődési központ melletti megújult parkot is, amellyel egyidejűleg több más parkot is megújítottak a városban. Öröm a szemnek a sok szép park, a tisztaság mindenütt. Ezt a vendégek is többször szóvá teszik.

12. állomás: Csanády-ház

Pár perc kocsikázás után elérjük túránk tulajdonképpen utolsó állomását, a Csanády-házat.

Ez az 1806-ban épült ház sokáig a Csanády család birtokában volt, akik Bocskai István rokonságához tartoztak. Mint ilyenek hosszú évtizedeken keresztül fontos pozíciókat töltöttek be nemcsak a városban, de az egész hajdúkerületben is. A ház jelenleg borozóként és vendéglőként működik. Tulajdonosa, Hiba Zoltán úr 1998-ban vette meg a romos házat, újította fel és mellette hangulatos borozót és kisvendéglőt épített fel. Az épület egész évben várja a vendégeket finom falatokkal és Észak-Magyarország történelmi borvidékeinek boraival.Mi is itt fejezzük be városnéző túránkat, mégpedig négy boros kóstolóval és hagymás zsíros kenyérrel. Bár az étel egyszerű, de tapasztalatom szerint hihetetlenül ízlik a vendégeknek. A borok az egri borvidékről származnak. Minden borhoz rövid ismertetést kapnak a vendégek. Hajdúszoboszló hátránya, hogy a környéken nincs szőlőművelés és borászkodás, így a legközelebbi történelmi borvidék borait kínáljuk.

Borkóstolás közben meg lehet tekinteni a házat, amelyhez pince is tartozik. Ez korábban inkább termények tárolására szolgált. Tipikus, gazdagabb paraszti ház, bár a tulajdonosai nemesi rangot kaptak 1690-ben.

Lehetőség van kisebb ajándékok vásárlására is az ajándékboltban.

Ez a túra csúcspontja. A vendégek szinte kivétel nélkül jól érzik magukat itt, sokan közülük vissza is térnek később a borozóba egy esti borozásra a teraszon.

Innen visszamegyünk a Mátyás király sétányra, ahol a szállodák vannak. Visszaúton sokszor már nem lehet , illetve nem érdemes a látnivalókról beszélni, mert a vendégek énekelnek, nevetgélnek, jókat beszélgetnek. Szóval jól érzik magukat. Útközben érintjük a fürdő még nem látott részeit (ThermalCemping, Árpád Uszoda, Aquapark, Strand) és láthatjuk a város repülőterét. Tulajdonképpen körbeutazzuk Magyarország legnagyobb fürdőjét.

Külön meg kell említeni az Aquaparkot, amelyet 2000-ben adtak át és azóta kétszer bővítettek, szépítettek. Ez volt Magyarország első csúszdaparkja, ami évről évre ezreket vonz a városba. 2014-től már 15 csúszda közül lehet választani. A legnépszerűbbek a négypályás versenycsúszda, a kamikáze, a fekete lyuk, a vízhurok, a cunami, a szabadesős alagút, az űrcsónak és a vízcső. Némely csúszda igénybe vételéhez 16 méter magas indító állványra kell felkapaszkodni.

13. állomás: Ismét Hotel Béke

1. állomás: Mátyás király sétány, háttérben a Béke Hotellel

2. állomás: látkép a fürdőről és a fürdőövezetről

3. állomás: Aqua-Palace: az élményfürdő bejárata

3. állomás: az élményfürdő egy része belülről

4. állomás: Harangház

6. állomás: A csikósbemutató résztvevői

7. állomás: Termálkút

8. állomás: Géptár: veterán autók

8. állomás: Géptár: veterán kismotorok

9. állomás: aBocskai István Múzeum egyik kiállítása

10. állomás: Szent László-templom

11. állomás: Református templom

11. állomás: Hősök tere háttérben a Református templommal

12. állomás: Csanády-ház

12.állomás: útban vissza a szállodába: az Aquapark egy része

12+ állomás: Magyarország legnagyobb fürdője madártávlatból

Borbás László idegenvezető

Facebook megosztás